Vajon mik azok a műszaki cikkek, amiket szeretnénk visszahozni 1997-ből a jelenbe?
A MediaMarkt megbízásából készült reprezentatív felmérésből az derült ki, hogy a szórakoztatóelektronikánál erősen érvényesül a nosztalgiafaktor, azonban az egykori háztartási gépek labdába sem rúgnak. A megkérdezettek mintegy 20%-a visszahozna valamilyen szórakoztatóelektronikai terméket a múltból, ugyanakkor a válaszadók negyede teljesen elégedett a modern technológiával.
Ami biztos, hogy a zene a legfontosabb: a legnépszerűbb termékek toronymagasan a lemezjátszó és a hifitorony, ennél csekélyebb mértékben, de azért sokan visszahoznák 25 évvel ezelőttről a kazettás magnót és a walkmant is. Szinte senki sem sírja vissza azonban a régi mosógépet, a centrifugát és a képcsöves televíziót sem, amin annak idején a fél ország szorított Carter dokinak a Vészhelyzet című népszerű sorozatban.
A fiatalokban (18-39) él erősebb nosztalgia az analóg kamerák, walkmanek és a régi, kevésbé okos mobiltelefonok iránt, hiszen ezen termékek használata nagyban jellemezte az újra divatba jött ’80-as, ’90-es éveket. Ezek reprezentálják leginkább azt a retróhullámot, amire ráerősít a szórakoztatóipar is az utóbbi években futó, nálunk is népszerű filmekkel. Aki pedig annak idején sokat walkmanezett, az még arra is emlékszik, hogy miért kellett egy jó golyóstoll a kazetta visszatekeréséhez.
Miért használjuk sokan a régi technológiát?
Ma is jól működik, nincs értelme cserélni –hangzik a leggyakoribb válasz, különösen a férfiak tűnnek praktikusnak ebből a szempontból; és csak a második leggyakoribb indok, hogy érzelmi okokból, az adott eszközhöz fűződő emlékek miatt tartunk meg egy-egy régi darabot. A legtöbben (minden tizedik válaszadó) a hifihez vagy a lemezjátszóhoz ragaszkodik, és általánosságban az is elmondható, hogy az iskolázottsággal együtt nő az igény az új, modernebb technológiára.
A régi mosógépet és a hifit praktikus okokból használják ma is sokan, a lemezjátszót, a walkmant és a videómagnót viszont egyértelműen nosztalgikus, érzelmi okokból.
Ennek is lehet azonban gyakorlatias oka, hiszen a régi kedvenc lemezeket, családi videókat az új eszközökön már nem lehet lejátszani. Elgondolkodtató, hogy a régi centrifugáját is azért tartotta meg a legtöbb válaszadó, mert sok szép emlék és élmény köti hozzá, a megkérdezettek egyharmada pedig azért használja még ma is régi, nyomógombos mobilját, mert úgy érzi, hogy egy újabb modellt nem tudna kezelni.
Arra is választ kaptunk, miért tartják meg sokan a képcsöves, ’dobozos’ tévéjüket.
Azért, mert még működik.
„A szédítően gyors technológiai változások eszköz helyett egyre inkább élményt kínálnak, és többnyire a hatékonyságot tartják szem előtt, el akarják tüntetni az eszközöket, egybeépítik őket” – ad kitekintést ajövőbe Dr. Rab Árpád, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
„A jövőben is lesznek persze tárgyak az áruházakban, nem fognak eltűnni, de az új technológia beleolvad a környezetünkbe, ott lesz a testünkön, a ruházatunkon. Magunkon szórjuk szét a számítógépet, a mai zsebünkben lévő okostelefon annyit tud, mintha régebben egy szobányi eszközt húztunk volna magunk után. Érdekes egyébként, hogy nem a fiatalok a leginkább mobilfüggők, hanem a 30-39 éves korosztály, mert annak idején ők voltak az első mobilos generáció.”
CD lejátszók, csillárok és képcsöves TV – ilyen volt a MediaMarkt 1997-ben
„Az első áruházunkban berendezett hifistúdió nagy népszerűségnek örvendett, a hifitornyok mellett a képcsöves tévék és a videómagnók voltak a legnépszerűbb termékeink” – idézte fel Magyar Norbert, a MediaMarkt kereskedelmi igazgatója.
„Egy akkori felmérés azt mutatta, hogy a vásárlóink fele a széles zenei választékunk miatt látogatott hozzánk, nem véletlenül volt ez a részleg mindig az áruház közepén. Érdekesség, hogy akkoriban még lámpaosztály is volt az áruházakban, az üzletek egyik sarka mennyezeti csillárokkal volt tele.”
A notebookok és a mobiltelefonok még borsos árú újdonságnak számítottak, a digitális fényképezőgépek pedig csak évek múlva jelentek meg. A negyedszázaddal ezelőtti kínálatból a nagy túlélők a Szarvasi kávéfőzők és a Hajdú bojlerek, amik ma is megtalálhatók az áruház kínálatában.
Mire számíthatunk újabb negyedszázad múlva, 2047-ben?
Habár ma még sok otthonban megtalálhatók, szinte minden megkérdezett a képcsöves televíziót jelölte meg, mint aminek végleg búcsút intünk a következő években, hiszen ha a tévé elromlik, senki sem fog, az üzletekben nem is igen tud, régi típusú készüléket venni. Minden második ember biztos abban is, hogy kimegy a divatból a nem LED fényű világítás, akárcsak a vezetékes hangszórók. Az okosautók és a laptopok világában pedig értelmüket vesztik az autós navigációs rendszerek és fokozatosan az asztali számítógépek is.
„A jövő technológiája rólunk szól, az életünket akarja megkönnyíteni” – hangsúlyozta Dr. Rab Árpád jövőkutató. „Nem kell félni tehát a változástól, ezek az eszközök értünk vannak, megoldóértékük van. Ugyanakkor növelni kell az ember eszközhasználó intelligenciáját is, nemcsak az eszközökét. Ezt nevezhetjük tudatosságnak vagy értékteremtő használatnak is.”
A szakértő kiemelte, hogy a legtöbb funkciót az okostelefon gyűjtötte egybe.
„Azért szeretjük, mert ősi vágyainkat testesíti meg, minden nyelven értünk, minden információhoz hozzáférünk, mindenkivel azonnal tudunk kommunikálni. Az eszközök ma már szinte mindent tudnak, a következő lépés az evolucionista gondolkodásmód, az időnként öncélú mai fejlesztések helyét átveszi az olyan területeknek való megfelelés, mint az oktatás, az egészségügy. A szórakoztatás mellett megjelenik a mindennapi élet támogatása, amihez megbízható eszközök kellenek. Forradalmi újítások jönnek a virtuális világban, észrevétlenebbé válik az átjárás a virtuális és a valós világ között, a metaverzumban meg tudjuk majd fogni például a tárgyakat is. Csupán a technológia lesz azonban új, nem a funkció” – tette hozzá a jövőkutató.